Az elmúlt közel három évtizedben némileg javult a budapesti zöldfelületek kiterjedésének aránya és egészségi állapota, legalább is a zöldfelület-intenzitás mutató szerint. Ez nagymértékben a felhagyott, használaton kívüli területek invazív növények általi spontán cserjésedésének, erdősülésének, illetve a meglévő vegetáció erősödésének köszönhető, ugyanakkor jócskán történtek olyan területhasználati változások is, amelyek a zöldfelületek csökkenését okozták.
A klímaváltozás jelentette biztonsági fenyegetések többsége jelenleg ugyan alacsony vagy mérsékelt szintű, de a következő évtizedben várhatóan gyorsan fokozódnak majd. Közben az irányítási rendszerek egyelőre globális és helyi szinten sincsenek felkészülve a kockázatokra - áll egy új jelentésben.
Az Amundi, Európa vezető alapkezelője szerint a kínai szabályozói szigorítások közepette érdemes az olyan részvényekre összpontosítani, amelyek a pekingi célok szempontjából stratégiai jelentőségű iparágakhoz, illetve cégekhez tartoznak, hiszen ezek hosszútávon jó választások lehetnek - írja a Bloomberg.
Újbuda egyik dinamikusan fejlődő, forgalmas negyedében, a Kopaszi-gát közelében vásárolt 18 ezer négyzetméteres ingatlant az AutoWallis, amelyen több márkának is helyet adó multimárkás gépjármű kereskedő- és szolgáltató központ fejlesztését tervezi a társaság. A beruházás jól illeszkedik a tőzsde autós vállalatának növekedési stratégiájába.
Közel 49 Celsius-fokkal idén nyáron megdőlt az európai melegrekord. Magyarországon a múlt század eleje óta 1,23 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami elsőre nem hangzik soknak, azonban így is meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét. Az előttünk álló évtizedek legnagyobb kihívása kétségtelenül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás lesz, ami nemcsak a globális, hanem a hazai ingatlanpiacot is érinteni fogja.
Nem régen lépett be a magyar piacra a spanyol Audax az E.On Energiakereskedelmi Kft. megvásárlásán keresztül, amely jelenleg versenypiaci áramszolgáltatással foglalkozik itthon. A magyar leányvállalat azonban ambíciózus elképzelésekkel rendelkezik és azt tervezi, hogy kibővíti tevékenységi körét a versenypiaci gázszolgáltatás, illetve a megújuló energiatermelés irányában is. Kihívások is akadnak azonban szép számmal, az újonnan bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer például minden érintett hazai szereplő számára nehézséget jelent és magas kiadásokkal jár - mondta el a Portfolio-nak Fejes Tibor, az Audax magyarországi ügyvezető igazgatója, akivel az áram- és gázárakról, a fogyasztói igényekről, a megújulók integrálásának nehézségeiről és az energiamegtakarításokról is beszélgettünk.
Árvizek, erdőtüzek, sorra megdőlő melegrekordok és extrém időjárási viszonyok: az elmúlt évtizedekben a klímához köthető természeti katasztrófák száma megsokszorozódott, ezek kapcsolata a klímaváltozással pedig évről évre szorosabbnak tűnik. A megoldás egyszerű, ám kivitelezése igazi embert (emberiséget) próbáló feladat: csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást és át kell állni a fenntartható megoldásokra. Nem csak állami hatáskör ennek az elérése, a gazdaság minden szintjén, minden szereplőnek megvan a maga felelőssége a fenntartható jövő kialakításában. Mit tehet az állam, mit a vállalkozások? Miért is éri meg egyáltalán a marketingen túl fenntarthatóvá tenni egy cég működését? Hogyan tud zöldülni a pénzszektor, és mit hoz a jövő az energiapiacon, ahogy egyre fogynak a szén-dioxid kvóták? A kommunikáció szintjén már minden szereplő elkötelezte magát, de mégis, hogyan valósítják meg a klímasemleges célkitűzéseket a gyakorlatban? Feszítő, égető kérdések ezek, amelyekkel mind foglalkozunk a Portfolio szeptember 7-ei Sustainable World 2021 konferenciáján.
Szó szerint egyre forróbb téma a klímaváltozás, az IPCC új jelentése szerint a korábban reméltnél sokkal sebesebben emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a klímakatasztrófa elkerülésére. Július 14-én mutatta be az Európai Bizottság is az új uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben több meglehetősen drasztikus elképzelés is szerepel, amelyek közül Magyarország kifejezetten ellenzi az egységes uniós karbonár bevezetését, valamint az EU ETS kiterjesztését a háztartásokra, mivel ez jelentős költségterhet jelenthetne számukra. A megújuló energiatermelés területén ugyanakkor jól állunk, de a kibocsátáscsökkentési célok elérése során fontos, hogy egyensúlyt találjunk az éghajlatváltozás, valamint a gazdasági és társadalmi szükségletek kielégítése között - mondta el a Portfolio-nak Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról, az autóiparról, a klímasemlegesség költségeiről és az energiaátmenetben rejlő lehetőségekről is beszélgettünk.
A klímaváltozás egyik jellemzője, hogy időben és térben egyenetlenül megy végbe, vagyis a felmelegedés, a hőhullámok, az erőteljes csapadék és árvizek, a szárazságok, a szélsőséges szél-, hó- és jégviszonyok a különböző régiókban eltérő mértékben, gyakorisággal és intenzitással léphetnek fel. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) új, 6. értékelő jelentése először nyújt részletesebb regionális értékelést az éghajlatváltozásról, ez alapján megnéztük, mi várhat Európára és benne Magyarországra a 21. század további évtizedeiben.
A nagyobb energiahatékonysággal és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással működő épületek kerültek a középpontba az elmúlt években. Az új fejlesztéseknél már nem elég egy hangzatos épületminősítés, hiszen akár egy fejlesztőről, egy befektetőről, vagy az épület használójáról van szó, az adott vállalatnak komolyan számba kell vennie a nettó zéró kibocsátást támogató stratégiákra való átállási kockázatát. Will Robson, az MSCI ügyvezető igazgatója és az ingatlanpiaci megoldások kutatásának globális vezetője a Property Forumnak beszélt az ESG mutatók értékeléséről a kereskedelmi ingatlanok esetében, valamint azoknak növekvő szerepéről a szervezeti kockázatkezelésében.
A korábban reméltnél sokkal sebesebben, ráadásul gyorsulva emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerülésére. Reménykeltő ugyanakkor, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése lefékezné az éghajlatváltozást, a levegőminőségben pár éven belül érzékelhető lenne a javulás, 20-30 éven belül pedig a globális hőmérsékletet is stabilizálni lehetne így - áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) új, 6. értékelő jelentésében.
Megfékezhetetlennek tűnő erdőtüzektől, a Golf-áramlat leállásától, váratlan helyeken pusztító árvizektől és forgószelektől, magyar megyék egész sorát érintő jégkároktól volt hangos a sajtó az elmúlt hetekben. Mindez ezúttal azt is jelezhetné, hogy a klímaváltozás a biztosítási piacra is betört, de erre csak két „jól hangzó” érvünk van: a természeti katasztrófák világszinten 10 éve, a viharkárok Magyarországon 11 éve nem okoztak akkora összegű biztosított kárt, mint az idei első félévben, illetve várhatóan az idei év egészében fognak. Még jó pár évnek el kell telnie azonban, hogy látványosan és egyértelműen romló hosszú távú biztosítói trendről beszélhessünk.
Az idei volt a legrosszabb július a globális erdőtüzek szempontjából 2003, a műholdas mérések kezdete óta - közölték a friss adatok alapján szakemberek.
Döntő pillanatban vagyunk: sürgősen cselekednünk kell az éghajlat védelméért az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete által hétfőn kiadott jelentése szerint. A világ vezető klímatudósai által elkészített beszámoló leírja, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, és nem zárható ki a jégtakarók összeomlása, valamint az óceánok áramlásainak változása sem - közölte a Greenpeace Magyarország.
